 |
Népi hagyományok - január - Kincses Kalendárka 2022
|
FEJEZETEK
- JANUÁR 1.
- JANUÁR 6. VÍZKERESZT
- JANUÁR 17. ANTAL NAPJA
- JANUÁR 18. PIROSKA NAPJA
- JANUÁR 21. ÁGNES NAPJA
- JANUÁR 22. VINCE NAPJA
- JANUÁR 26. PÁL NAPJA
JANUÁR 1.
Az évkezdet napja hosszú történeti fejlemény eredménye. Az ókori Rómában március 1-jével kezdték az évet. Január 1-je a Julius Caesar-féle naptárreform után, i. e. 153-tól vált évkezdő nappá, melyet Janus tiszteletére nagy ünnepségekkel, lakomákkal és ajándékozással ünnepeltek meg. A keresztény egyház éppen ezért e napot Krisztus körülmetélésének ünnepévé tette. Hazánkban az egész középkoron át az év kezdetét karácsonytól, december 25-től számították. A január 1-jei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI. Ince pápa tette meg e napot a polgári év kezdetévé. Az egyházi év advent első napjával kezdődik.
JANUÁR 6. VÍZKERESZT
Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdőnapja. A keleti egyház ezen a napon ünnepli Jézus születését. A Gáspár, Menyhért, Boldizsár néven emlegetett napkeleti királyok az utasok, úton járók, vendégfogadósok védőszentjei voltak. Január 6-án a katolikus falvakban országszerte szokás volt a víz- és házszentelés. A szenteltvizet a bölcsőtől a koporsóig felhasználták. Nagy szerepe volt az ember- és állatgyógyításban is. A víz tisztító erejébe vetett hit az alapja, hogy ezen a napon néhol ősibb formája is megmaradt a vízzel való mágikus eljárásoknak. Az ünnephez tartozott a háromkirályok megjelenítése, a háromkirályjárás szokása. A házról házra járó fiúgyermekek, ritkábban leányok jellegzetes viseletdarabja volt a díszes süveg, fontos kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag. A lejegyzett szokásváltozatok egy részében már csak a szereplők elnevezése sejteti, hogy a háromkirályjárás valamikor dramatikus jellegű játék volt. Többnyire már csak az adománykérő, ünnepköszöntő háromkirályjárás változatait ismerjük.
JANUÁR 17. ANTAL NAPJA
A háziállatok védőszentjeként tisztelték Remete Szent Antalt. A hozzá kapcsolódó hiedelmek és szokások a hitújítás korában lehanyatlottak, és Páduai Szent Antal alakjához kapcsolódva éledtek újjá (Bálint S. 1977: I. 145–155). Hagyományai inkább a hazai délszlávok között éltek tovább, de szórványos adatok vannak a magyarok köréből is. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot és az ehhez hasonló tünetű mérgezést. Gyógyítása olyan praktikákkal volt kapcsolatos, melyek Szent Antal napjához kötődtek (jan. 17. Remete Szent Antal, jún. 13. Páduai Szent Antal, valamint kedd és péntek, mert ezek Szent Antal napjai). A Szent Antal tüze elleni ráolvasások legarchaikusabb darabjai a bukovinai székelyeknél és a moldvai csángóknál maradtak fenn.
JANUÁR 18. PIROSKA NAPJA
Ehhez a naphoz időjárási regula fűződik:
„Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy!”
Így tartották a kabai juhászok, a Szeged környékiek és a jugoszláviai magyarok is a legutóbbi időkig. A Bács megyei Topolyán a régi parasztok úgy tisztelték az ünnepet, hogy nem fogtak be se lovat, se marhát ezen a napon. Piroska napjához házasságjósló hiedelem is fűződik, például Kiszomborban (Torontál m.) azt tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.
JANUÁR 21. ÁGNES NAPJA
Ágnes napjához időjárási regula fűződik: „Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince” (Penavin 1983: 109). A kiszombori (Torontál m.) várandós asszonyok sós vízben mosdottak ezen a napon, hogy a gyermekeik egészségesek legyenek. Tápiósápról Ágnes-köszöntőt jegyeztek le. Karácsonyfát díszítettek fel a legények, és azzal mentek a lányokhoz köszönteni:
„Gyöttem köszönteni én az Ágnesokat, máma tartják patrónus napjukat. Rózsaszín hajnalka szálljon ezen házra, a házigazdára, a gazdasszonyára. Éljen, éljen, éljen sokáig.” (Barna 1985b: 769)
JANUÁR 22. VINCE NAPJA
Vince napján a szőlőtermelők figyelték az időjárást. Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak. A közismert időjárási regula így hangzik:
„Hogyha szépen fénylik Vince, Megtelik borral a pince.”
JANUÁR 26. PÁL NAPJA
A napot Pálfordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, amely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és Pál apostol lett belőle. A néphitben időjárás-, termés- és haláljóslás napja. A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani. Bukovinai magyarok szerint: „Ha tiszta idő van, akkor jó szénatermés lesz, ha szél fúj, akkor kevés lesz a széna” (Bosnyák S. 1977: 166).
A medvével való jóslás, amely ma általánosan Gyertyaszentelő napjával (febr. 2.) kapcsolatos, a határainkon belül és túl élő magyarságnál is gyakran Pál-naphoz kötődik. Pál napját a tél fordulójának tartják, és például a Bács megyei Topolyán ezen a napon jósolnak a medvével: ha kisüt a nap és előjön a medve, még negyven napig lesz hideg {7-120.} (Borus 1981: 24). „Pálkor inkább a farkas ordítson be az ablakon, mint a nap süssön be” – tartották például Kecelen (Bárth 1984: 884). Libával kapcsolatos termékenységvarázslásra is vannak példák: Szeged környékén a lúd fenekét piszkálják meg ezen a napon, hogy szaporán tojjon.
forrás: http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/83.html
https://mek.oszk.hu/02700/02789/html/170.html - fotók
Néphagyományokkal, a magyar néprajztudománnyal kapcsolatos könyveinket ajánljuk könyvtárunk polcairól.
