Szeretettel ajánljuk olvasóink figyelmébe Irodalmi kalendáriumunkat!
|
2020. November
PETŐFI IRODALMI MÚZEUM / PIM
Forrás: https://pim.hu/hu/dia/evfordulok
- 2-án, 118 éve született Illyés Gyula (1902)
- 3-án, 84 éve született Buda Ferenc (1936)
- 3-án, 87 éve született Marsall László (1933)
- 5-én, 71 éve született Kántor Péter (1949)
- 9-én, 91 éve született Kertész Imre (1929)
- 13-án, 106 éve született Határ Győző (1914)
- 14-én, 133 éve született Áprily Lajos (1887)
- 16-án, 12 éve hunyt el Gyurkovics Tibor (2008)
- 19-én, 93 éve született Lator László (1927)
- 19-én, 13 éve hunyt el Szabó Magda (2007)
- 20-án, 12 éve hunyt el Takáts Gyula (2008)
- 21-én, 104 éve született Csorba Győző (1916)
- 22-én, 23 éve hunyt el Kardos G. György (1997)
- 23-án, 82 éve született Takács Zsuzsa (1938)
- 24-én, 88 éve született Jókai Anna (1932)
- 24-én, 3 éve hunyt el Vasadi Péter (2017)
- 25-én, 99 éve született Rákos Sándor (1921)
- 27-én, 99 éve született Pilinszky János (1921)
- 27-én, 14 éve hunyt el Határ Győző (2006)
- 28-án, 100 éve született Somlyó György (1920)
Műveik kölcsönözhetőek könyvtárunkból. Szeretettel ajánljuk olvasóink figyelmébe!
Könyvtárunk vendége volt: lapozgató sorozatunk 1. rész: November
Forrás: www.vkmajsa.hu
Jókai Anna író 1977-ben:
(1932–2017)
Az írónő 1977-ben járt Kiskunmajsán. Író olvasó találkozója nagy sikert aratott. Egyike volt az első országos hírű írók közül, aki könyvtárunkba látogatott. Könyveit a mai napig sokan olvassák. Polcainkról kölcsönözhetőek. Dedikált példányokat őrzik olvasóink is.
„1932. november 24-én született Budapesten, egy polgári család késői, második gyermekeként. Jókai Annának hamar könyv került a kezébe, a képzelet és az olvasás töltötte ki a kortársaitól elzárt gyermek életét. Nem csak gyermekirodalom, hanem olyan könyvek is – későbbi önvallomása szerint –, amelyek felnőtt kezébe valók ...A lassan felnőtté ért Jókai Anna 1964-ben hozzáment dr. Török Endréhez. 1963-ban kezdett visszatérni az íráshoz, a gyermekkori vágyhoz és gondolathoz. 1966-ban jelent meg első novellája, a Családi kör című a Kortársban, 1968-ban pedig első regénye, a 4447. Az irodalmi életbe szinte berobbant, noha semmilyen irodalmi csoportosuláshoz (még generációjához) sem tartozott. A kortárs kritika realizmusként, illetve naturalizmusként értékelte az írásaiban kíméletlen nyíltsággal megjelenített világot. Írásművészete fokozatosan fejlődött abba az irányba, amelyet maga – aztán később a szakirodalom is – „spirituális realizmusnak” nevezett el.1970-ben József Attila-díjat kapott, Ekkor lett szabadúszó író.1970-től szinte évente jelentek meg regényei, 1970-től a Magyar Írószövetség tagja, 1986-tól 1989-ig alelnöke. A rendszerváltozás éveiben, a magyar irodalmi életet egyre megosztottabbá tevő időszakában, 1990-től 1992-ig a szervezet elnöke, később választmányi tagja.1989-től az Írók Szakszervezetének tagja, 1997-től elnöke. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja, 2000-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja is. 1998-ben jelent meg az azóta huszonkét kiadást megért Ne féljetek című regénye (amelyet pszichológusok, terapeuták is felhasználnak munkájukhoz). 2000-től 2006-ig a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke. Bár a Ne féljetek megjelenése után nem egyszer úgy nyilatkozott, hogy több regényt már nem ír, 2007-ben a Samuel Beckett és Madách Imre emberiségdrámáira rájátszó, a misztériumdráma műfaját is megidéző Godot megjött című művével jelentkezett, 2012-ben pedig egy új regénnyel, az Éhes élet cíművel.2012. augusztus 20-án a Magyar Érdemrend polgári tagozatának nagykeresztjével, 2014. március 15-én Kossuth-nagydíjjal tüntették ki. Hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el Budapesten, 2017. június 5-én. „(Az életrajz: Csábi Domonkos, részletek közlése)
Fontosabb díjak, elismerések:
1970 – József Attila-díj
1992 – Kossuth-díj
1992 – a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje
2012 – a Magyar Érdemrend nagykeresztje – polgári tagozat
2013 – Az Emberi Méltóságért-kitüntetés (az Emberi Méltóság Tanácsa díja)
2014 – Kossuth-nagydíj, a Nemzet Művésze – díj
Szabó Magda író emlékműsor 2017 -ben:
A 100 éve született Szabó Magda író emléke előtt tisztelegtünk a Járási Prózamondó Találkozó alkalmából, rendhagyó módon egy emlékműsorral kezdődött.Vendég előadónk Balogh Ramóna volt a Szeged Televízió munkatársa. Az emlékműsorban résztvevő vendégek: A Kiskunmajsai Egressy Béni Alapfokú Művészeti Iskola növendékei:
Tábori Eszter és Veres - Balog Zsófia Anna – fuvola, klarinét
Szekeres Kamilla népdalcsokor és Rácz Roland, Sipos Zsolt - marimba
Zenepedagógusok: Horváth Ildikó, - zongora, Hamza Barbara, - fuvola
Szabados Tóth Gábor – klarinét – előadásaiban gyönyörködhetünk.
A zenei betétek között Balogh Ramóna, Szabó Magda műveiből olvasott fel részleteket. Álarcosbál, Abigél, Katalin utca, Az Ajtó és más idézetek hangzottak el.
Gyönyörű zengő hangja megtöltötte a termet. Egy közös hatalmas - CSEND - a figyelem csendje volt ez… Szabó Magda szólt hozzánk… Ramóna hangján.
„Ott kezdődik a nagyemberség, hogy az ember észreveszi, hogy mások is élnek a földön őkívüle, és amit tesz, úgy teszi, hogy nemcsak magára, gondol, hanem másokra is.” - Szabó Magda ma lenne 100 éves. Érte gyújtottunk gyertyát…
A gyönyörű koncert, dalok, előadások szép tiszteletadás volt az égiek közt író Szabó Magda felé. Egy kísérő Édesanya megjegyezte: Szabó Magda most örömében könnyezett odafentről… zenék, dallamok, gondolatok szárnyalása az égig ért.
Buda Ferenc költő 2019 -ben:
„Szinte nincs olyan ember, nemtől, kortól és lakóhelytől függetlenül, akinek ne lenne a szívébe zárva legalább egy Buda Ferenc-vers. Megyénk büszkesége már húszévesen verseket írt, mely alkotói munka mind a mai napig termi gyümölcsét. Számos díjjal, többek között a Nemzet Művésze kitüntetéssel, Kossuth- és József Attila-díjjal is elismerték már nagybecsű munkásságát. Életéről, családról, az elmúlt évtizedek tapasztalatairól beszélgetünk vele „
Beszélgetőpartner: Füzi László a Forrás főszerkesztője és a költő pályatársa, barátja. dr. Törökné Kuklis Edit könyvtáros moderálta a közönségtalálkozót. A közönségtalálkozó inkább baráti találkozóra sikeredett, nagyon sokan a két barátra, Alkotótársra voltak kíváncsiak. Hogyan alakult kinek-kinek az élete és munkássága. Kossuth-díjas költőnket rá lehetett beszélni, hogy idézzen saját verseiből.
Szeretettel ajánljuk CD-n is megjelent zenés énekes versét Buda Ferenc költő tollából:
Ne rejtőzz el
Ne rejtőzz el, úgyis látlak!
Rád csukom a szempillámat.
Benn zörömbölsz a szívemben,
s elsimulsz a tenyeremben,
s elsimulsz az arcom bőrén,
mint vadvízen a verőfény.
Nagyon jó vagy, jó meleg vagy,
nagyon jó így, hogy velem vagy.
Mindenekben megtalállak,
s öröm markol meg, ha látlak.
Nézz rám, szólok a szemednek,
ne fuss el, nagyon szeretlek!