„ITT VAN AZ ŐSZ, ITT VAN ÚJRA S SZÉP, MINT MINDIG, ÉNNEKEM. TUDJA ISTEN, HOGY MI OKBÓL SZERETEM ? DE SZERETEM.” |
Petőfi Sándor versének gondolatával folytatta a könyvtár őszi gyermek foglalkozásait. A NAPSUGÁR ÓVODA minden csoportjából ellátogattak játékos őszt idéző, szüreti mulatságot és Márton napi hagyományokat felelevenítő népi és irodalmi játékozásra. Mesék, versikék és mondókák sem hiányozhattak a gyermekbirodalomból. Az őszi galagonyának izzott a ruhája a Dióbél királyfi pedig találkozott vén Dióbél bácsival. A süni almát vitt a téli alváshoz készülődő mackónak, a szüretelőknél pedig elaludt az öreg csősz. A Márton napi libákat nem megsütöttük, hanem papírból elkészítettük és megreptettük őket hetedhét országon innen és túl.
Elfáradván … lecsüccsentünk és a Könyvtári Macival együtt meghallgattuk Marék Veronika Kavicsmese c. különlegesen szép emberi történetét. Szívet melengetően ébreszti fel a hallgatóságban egy apró fekete kavicson keresztül a kirekesztettséget és az empátiát. Ahogy a mese végén minden színű és formájú kavics barátra lel a gyerekek szeretete segítségével, úgy történt ez a foglalkozásunk idején is. Öröm volt látni a résztvevő arcocskákon, ahogyan értelmezték majd saját készítésű kavicsképpel és síkbábbal előadták a történetet. Hozzátéve sok-sok ígéretet – figyelünk egymásra az oviban a játszótéren és otthon is. A KAVICSMESE minden kisgyermek szívében megbújva indult haza.
Köszönjük a NAPSUGÁR ÓVODA összes csoportjának részvételét. Vidám téli ünnepeket kívánunk!
Viszontlátásra a könyvtárban is!